Kérdezhetné mindenekelőtt az olvasó, hogy nekem egyáltalán mi közöm ehhez az egészhez? Egyszerű mezei állampolgárként van véleményem (kutatóként pláne), de elképzelhető, hogy emiatt önmagában még nem ragadtam volna tollat. Az érdekes azonban az, hogy a történet itt két részre ágazik el, és bár a meteorológiához semmi közöm, de valamilyen formában mindkét szál érint.
A magyar egészségügyi rendszerrel, ezen belül is a fekvőbeteg-ellátással foglalkozó írások, döntések, viták visszatérő kérdése az ágyszám-csökkentések, kórházbezárások ügye. Engem -- mezei állampolgárként és a magyar egészségügyben dolgozó emberként is -- mindig érdekelt ez a kérdés, többé-kevésbé én is követtem ezeket a vitákat, olvastam ezeket az írásokat, és volt véleményem is, de egy ponton felmerült bennem, hogy lehet-e erről a kérdésről adatok alapján is nyilatkozni? Megpróbálhat-e az ember tényekre alapozva, ha nem is perdöntő választ adni (mert ez nagyon sokszor értékválasztás kérdése is), de legalábbis támpontot szerezni?
Megelőlegezem írásom egyik központi állítását: komoly fenntartásaim vannak e kommunikáció működőképességét illetően (ironikus módon ráadásul leginkább pont azon csoportok elérésében, amire gyakran kifejezetten szánják). Miért, nem stimmelnek a fenti kijelentések? De, stimmelnek. Csak ennek nem túl sok köze van ahhoz a problémához, hogy miért van ennyire jelen a védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanság és a védőoltás-ellenesség.
Személyes meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű elemzések, a hazai koronavírusos halálozások mögött fellelhető okok, mélyben fekvő tényezők, a járványkezelés erényeinek és hibáinak feltárása erős eszközünk a lakosság egészségének, a népegészségügy állapotának javítására.
Miért haltak meg ennyien a koronavírus-járványban Magyarországon? Egyáltalán, sokan haltak meg? (Egyáltalán, mi az, hogy „sok“?) E kérdések megtárgyalása önmagában is nagyon hasznos és előre viszi az egészségről, egészségügyről való közgondolkodást.
Hogyan értékeljük egy ország járványügyi intézkedéseit? Megfelelő lépéseket hoztak és a kellő időben? Jó volt a járványügyi rendszer, a tesztelés, a korlátozó intézkedések, a tájékoztatás vagy lehetett volna jobban is eljárni? Mi hat arra, hogy a járvány egy adott országban mekkora pusztítást végez? Miért van az, hogy valahol ez nagyobb, máshol viszont kisebb, adott esetben akár jóval kisebb? Mik a közreható tényezők, és melyiknek mekkora a szerepe? A kérdéskör rendkívüli fontosságát az adja, hogy nem csak „tudományos szempontból“ releváns, hanem a hétköznapi beszédben, politikai vitákban, közéleti diskurzusban is lépten-nyomon, és nagy súllyal kerül elő.
Önmagában is kérdést jelent, hogy ezek után hogyan szerepelhet a magyar COVID-19 kezelési protokollban ez a gyógyszer. Az igazi probléma azonban nem is a szerepeltetése, hanem a transzparencia hiánya: az, hogy nem ismerhető meg, hogy a magyar irányelv kidolgozói milyen tudományos ismeretek alapján, milyen bizonyítékokra támaszkodva fogalmazták meg ajánlásukat. Az OGYÉI természetesen képviselheti azt az álláspontot, hogy a favipiravir hatásos, de nem teheti meg, hogy nem indokolja meg, tudományos bizonyítékokkal, hogy ezt mi alapján teszi. A fentiek azonban csak a probléma kisebb részét jelentik.
Gyakran kérdezik tőlem, hogy mik azok az adatok, amiket véleményem szerint fontos/hasznos/célszerű/elvárható lenne közölni a járvány kapcsán, amelyek közlése segítené a járvány elleni küzdelmet. Egyáltalán nem fogom megkerülni a kérdést, igyekszem rá nagyon is konkrét választ adni, de elöljáróban fontosnak tartok néhány dolgot kiemelni.