Ferenci Tamás

Ferenci Tamás

Klinikai biostatisztikus, orvosbiológiai mérnök

Klinikai biostatisztikus vagyok, abból a fajtából, akinek fontos, hogy ugyanannyira lássák egészségügyi dolgozónak mint statisztikusnak. Számomra a statisztika nem csak számok feldolgozását jelenti, mert a biostatisztikában minden szám mögött betegek sorsai vannak, és munkánktól ezen sorsok alakulása függ. Meggyőződésem, hogy az orvosi kutatások módszertanának ismerete nem csak az orvosoknak, hanem minden tájékozódni vágyó állampolgárnak fontos, ezért a munkámon felül szívügyem az ilyen ismeretek terjesztése is. A transzparencia és a nyílt tudomány feltétlen híve vagyok, szeretek másokkal vitatkozni, és azt is szeretem, ha velem vitatkoznak. Foglalkoztatnak a magyar egészségügy rendszerszintű kérdései is. Szeretek esszéket írni, a legkülönfélébb hobbi-projektekkel elszúrni az időmet, és eljárni teljesítménytúrázni.


"A valószínűségszámítás nem más...

...mint számokra átváltott józan ész."

(Pierre-Simon de Laplace, 1749-1827)

"Statisztikával hazudni könnyű...

...de statisztika nélkül még könnyebb."

(Charles Frederick Mosteller, 1916-2006)

Oktatás

Az orvosi megismerés módszertana (és az orvosi kutatások kritikus értékelése)

Az orvosi megismerés módszertana (és az orvosi kutatások kritikus értékelése)

Manapság mind a laikusokra, mind az orvosokra csak úgy zúdulnak a különféle egészségügyi, orvosi információk, melyeket a helyükön kell(ene) kezelni. Tényleg csökkenti-e a vérnyomást ez a vérnyomás-csökkentő gyógyszerjelölt? Okoz-e hasmenést mint mellékhatás? A vöröshús-fogyasztás növeli a rákkockázatot? A császármetszéssel születés vezethet 1-es típusú diabetészhez? Ahhoz, hogy tudjuk, hogy e kérdéseket hogyan lehet megválaszolni empirikusan, és ahhoz, hogy az ilyeneket megválaszoló kutatásokat értelmezni, értékelni – és kritikusan értékelni – tudjuk, az empirikus kutatások módszertani alapjait kell érteni.

A klinikai gyógyszervizsgálatok alapjai

A klinikai gyógyszervizsgálatok alapjai

A klinikai gyógyszervizsgálatok gyakran képezik közbeszéd tárgyát – amikor kipróbálnak egy teljesen új szert, amikor megjelenik egy új vizsgálati eredmény, sokszor kerülnek gyógyszervizsgálati eredmények a címlapokra. Sajnos nem ritkán alanyai félreértéseknek, rosszabb esetben szándékos félrevezetéseknek is: gyógyszergyárak anyagilag érdekeltek abban, hogy feltupírozzák az eredményeket, bizonyos csoportok inkább ideológiai semmint tudományos alapon utasítanak el vagy épp magasztalnak fel készítményeket. Jelen írás célja, hogy az ilyen csapdák felismerése, elkerülése érdekében bárki számára követhetően, semmilyen előismeretet nem igénylő módon elmagyarázza a gyógyszervizsgálatok legfontosabb módszertani kérdéseit.

Trigonometria

Trigonometria

A szögfüggvények, és így a trigonometria jelentőségét nehéz lenne túlbecsülni – gyakorlatilag minden matematikát alkalmazó területen megjelennek.

Komplex számok

Komplex számok

A komplex számok a valós számok olyan kiterjesztését jelentik, melyek rengeteg matematikai területen – így a statisztikában is – szerephez jutnak, számos műszaki, mérnöki, közgazdaságtudományi és természettudományi alkalmazáson túl.

Lineáris algebra

Lineáris algebra

A lineáris algebra, amellett, hogy önmagában is érdekes és izgalmas, az egyik legfontosabb “igásló”, ami a matematikát alkalmazó területeket illeti – lineáris algebrai eszközök használata a matematika más ágaiban, a műszaki és mérnöki gyakorlatban, a természet- és társadalomtudományok számos területén teljesen alapvető és megkerülhetetlen.

Bevezetés a biostatisztikába

Bevezetés a biostatisztikába

Napjaink orvosi kutatásai szinte elképzelhetetlenek a biostatisztika támogatása nélkül. Többről van azoban szó, mint pusztán matematikai képletek alkalmazásáról: a biostatisztika segít az empirikus orvosi kutatások egész folyamatában, a probléma jó megértésétől és vizsgálati lehetőségeinek feltárásától egészen az eredmények kritikus értékeléséig.

Ökonometria

Ökonometria

Az ökonometria társadalmi-gazdasági kérdéseket vizsgál, empirikus alapon, modelleket építve, kvantitatívan, stasztikai módszereket használva.

Regressziós modellezés

Regressziós modellezés

A regressziós modellezés, több egyéb alkalmazása mellett, a talán legfontosabb eszköz minden olyan téren (orvostudománytól a társadalmi-gazdasági elemzésekig) ahol megfigyeléses adatok elemzésére van szükség.

Idősorelemzés

Idősorelemzés

Az idősorelemzés gyakorlati jelentősége hatalmas, már pusztán abból fakadóan is, hogy számos adat – különösen a közgazdaságtan területén – eredendően idősorként áll rendelkezésre.

Projektjeim

Hobbi-projektek, különféle vegyes (tudományos és nem annyira tudományos) cikkeim és egyéb írásaim.

Turistatérképek története

Turistatérképek története

Az első magyar turistatérkép 150 éves. Az, ahogy a turistatérképek ez idő alatt változtak, egyszerre mond valamit a tájról és a térképekről, emberről és természetről, épített és természeti környezetünkről, a műszaki lehetőségekről és a politikai kényszerekről. Ezen az oldalon ezt igyekszem bemutatni. Célom, hogy az összes valaha elkészült magyar turistatérképet beszkenneljem 1989-ig és összehasonlíthatóan, magyarázattal ellátva közzétegyem.

Okspecifikus Mortalitási Adatbázis

Okspecifikus Mortalitási Adatbázis

Ez a weboldalam a magyar halálozási adatokat tartalmazza halálok szerint is lebontva, valamint lehetővé teszi ezek számos vetületben történő elemzését, vizualizálását és nemzetközi összehasonlítását.

Budapesten belüli közúti elérhetőség

Budapesten belüli közúti elérhetőség

Egy infarktust ellátó kórházba Budapest mely részeiről lehet adott időn, mondjuk 15 percen belül beérni mentővel? Mekkora lakosságszám az, akivel be lehet érni? Mi történne, ha még egy kórházat bekapcsolnánk az ügyeletbe, mennyit javulna a helyzet? Összeállítottam egy adatbázist, mely alapján a Budapesten belüli közúti elérhetőségek megvizsgálhatóak, és így ilyen, és ehhez hasonló kérdések megválaszolhatóak.

Helyreigazítás-figyelő

Helyreigazítás-figyelő

Ez a weboldalam a magyar online, írott sajtóban 2008 óta megjelent helyreigazítások semleges (azaz bármiféle szűrés és politikai kommentár nélküli), a 2008-2022 közti időszakra vonatkozóan teljeskörűségre törekvő gyűjteménye, mely az adatbázison túl egyszerű elemzéseket, vizualizációkat is tartalmaz az adatok jobb megértése érdekében.

Kórházak területi ellátási kötelezettsége

Kórházak területi ellátási kötelezettsége

Összeszedtem a magyar kórházak területi ellátási kötelezettségének adatait. Ez első hallásra nem tűnik nagy dolognak, de sajnos az ezt tartalmazó hivatalos webolalon térképet rajzolni, listában szűrni, keresni, sorbarendezni nem lehet, az adatokat egyben letölteni nem lehet, ebből fakadóan további feldolgozást sem lehet rajtuk végezni, nem lehet elemezni, ellenőrizni az adatokat.

Magyar települések közúti elérhetősége

Magyar települések közúti elérhetősége

Kiszámoltam az autóút hosszát és idejét bármely magyar településről bármelyik másikra. Ez alapján térképet rajzolhatunk, hogy adott településről mennyi idő elérni az ország egyes részeit, de egy sor további érdekes kérdés is megvizsgálható. Melyik két magyar település van a legtávolabb egymástól közúton? Hogyan lehet leggyorsabban az összes magyar települést autóval felkeresni? Melyik az a település, amire igaz, hogy a tőle vett távolságok átlaga a legkisebb? Na és amire igaz, hogy a tőle legtávolabbi település távolsága a legkisebb? Hova érdemes kórházat telepíteni, ha azt szeretnénk, hogy a leggyorsabban elérhető legyen?

A 2022-es Kinizsi 100 adatainak elemzése

A 2022-es Kinizsi 100 adatainak elemzése

Ebben az írásban Magyarország legnagyobb hagyományú - és egyik legkeményebb - teljesítménytúrájának, a Kinizsi 100-nak a 2022-es teljesítési adatait elemzem és vizualizálom.

A magyar költségvetés vizualizálása

A magyar költségvetés vizualizálása

Egy Sankey-diagramnak nevezett, ehhez a feladathoz kimondottan alkalmas vizualizációs megoldással megmutatom a magyar költségvetés összetételét, mind kiadási, mind bevételi oldalról. Az ábra szemlélteti (hierarchikusan), hogy milyen forrásokból áramlanak be a pénzek a költségvetésbe, és hogy azokat aztán mire költi az állam.

Többlethalálozási adatok európai összevetésben

Többlethalálozási adatok európai összevetésben

Ezen az oldalon nyomonkövetem a magyar és európai többlethalálozási adatokat. Az eredményeket részletes magyarázattal láttam el, melyek általában is körbejárják a többlethalálozás mint mutató fogalmát, előnyeit, hátrányait és alkalmazási területeit.

József Attila egy matematikai kérdése

József Attila egy matematikai kérdése

Ebben a dolgozatban József Attila egy matematikai kérdésének járok utána: a költő egy barátjával 1934-ben levelet fogalmazott meg Beke Manó matematikus professzornak, melyben egy kérdésük megoldásában kérték a segítségét. Írásomban bemutatom a kérdést, matematikai hátterét, a rá adható választ, és igyekszem általánosságban is feltárni József Attila és a matematika kapcsolatát. (Megjelent: Érintő - Elektronikus Matematikai Lapok, 18. szám, 2020. december.)

R Commander magyar fordítás

R Commander magyar fordítás

Az R Commander 2.6-2 verziója már tartalmazza a felület magyar nyelvű fordítását, melyet Harnos Andreával (ÁOTE, Biomatematikai és Számítástechnikai Tanszék) együttműködve készítettem el.

Rákregiszter vizualizátor

Rákregiszter vizualizátor

Ez a weboldalam lehetővé teszi a Nemzeti Rákregiszter tartalmának vizualizálását, számos, népegészségügyileg és epidemiológiailag fontos és hasznos módon.

Növekedési görbe rajzoló

Növekedési görbe rajzoló

Ez a weboldalam lehetővé teszi gyermekek növekedési görbéjének rögzítését, megjelenítését, és elemi vizsgálatát.

Nézd és mondd!

Nézd és mondd!

Ebben az írásban egy egészen furcsa szabály szerint képezett sorozat elemeit vizsgálom meg: mindegyik tagot úgy kapjuk, hogy felolvassuk az előző tagot, és szó szerint leírjuk az ebben kimondott számokat. Ami igazán bizarr, hogy a sorozat, bármennyire is nem matematikainak tűnő módszerrel van képezve, nagyon is matematikai tulajdonságokkal fog bírni (meghökkentő illusztráció gyanánt: az egymást követő tagok hosszainak hányadosa egy 71-ed fokú egyenlet egyetlen pozitív valós megoldásához fog tartani…). (Megjelent: Érintő - Elektronikus Matematikai Lapok, 5. szám, 2017. szeptember.)

Védőoltásokról - a tények alapján

Védőoltásokról - a tények alapján

2012 és 2018 között egy blogot vezettem a védőoltásokról, melynek anyaga könyv formában is megjelent. Bár ma már sok mindent máshogy fogalmaznék meg, a tartalma úgy gondolom, hogy helytálló, jelenleg is egyedülálló magyar nyelven, és átfogó ismeretek ad a védőoltásokról, különös tekintettel a leggyakrabban vitákat kiváltó kérdésekre.

Esszéim

Az esszé a tudományos munkák, a szépirodalmi művek, valamint a szónoki beszédek közötti átmeneti műfaj. Jellemzően elmélkedő, gondolkodtató szövegek: olyan kérdéseket, problémákat fogalmaznak meg, amelyek foglalkoztatják az embereket, és gyakran tartalmaznak javaslatot a megoldásra is. … Az esszé témáját merítheti az irodalomból, a tudományos felfedezésekből, a politikai életből vagy a mindennapi élet megfigyeléséből. Az esszé erősen tükrözi írója véleményét … az író személyes véleményét tudományos igényességgel fogalmazza meg. … Az esszé olyan prózát takar, ami egy adott témával kapcsolatban párbeszédet generál.

Gondolatok a járványügyi adatok közléséről

Gyakran kérdezik tőlem, hogy mik azok az adatok, amiket véleményem szerint fontos/hasznos/célszerű/elvárható lenne közölni a járvány kapcsán, amelyek közlése segítené a járvány elleni küzdelmet. Egyáltalán nem fogom megkerülni a kérdést, igyekszem rá nagyon is konkrét választ adni, de elöljáróban fontosnak tartok néhány dolgot kiemelni.

Gondolatok a favipiravir hatásosságáról, és a tudományos véleménynyilvánítás szabadságáról

Önmagában is kérdést jelent, hogy ezek után hogyan szerepelhet a magyar COVID-19 kezelési protokollban ez a gyógyszer. Az igazi probléma azonban nem is a szerepeltetése, hanem a transzparencia hiánya: az, hogy nem ismerhető meg, hogy a magyar irányelv kidolgozói milyen tudományos ismeretek alapján, milyen bizonyítékokra támaszkodva fogalmazták meg ajánlásukat. Az OGYÉI természetesen képviselheti azt az álláspontot, hogy a favipiravir hatásos, de nem teheti meg, hogy nem indokolja meg, tudományos bizonyítékokkal, hogy ezt mi alapján teszi. A fentiek azonban csak a probléma kisebb részét jelentik.

Gondolatok a járvány elleni védekezés értékeléséről, és a járvány hatásának vizsgálatáról

Hogyan értékeljük egy ország járványügyi intézkedéseit? Megfelelő lépéseket hoztak és a kellő időben? Jó volt a járványügyi rendszer, a tesztelés, a korlátozó intézkedések, a tájékoztatás vagy lehetett volna jobban is eljárni? Mi hat arra, hogy a járvány egy adott országban mekkora pusztítást végez? Miért van az, hogy valahol ez nagyobb, máshol viszont kisebb, adott esetben akár jóval kisebb? Mik a közreható tényezők, és melyiknek mekkora a szerepe? A kérdéskör rendkívüli fontosságát az adja, hogy nem csak „tudományos szempontból“ releváns, hanem a hétköznapi beszédben, politikai vitákban, közéleti diskurzusban is lépten-nyomon, és nagy súllyal kerül elő.

Sok vagy kevés 46 ezer Covid-halott?

Miért haltak meg ennyien a koronavírus-járványban Magyarországon? Egyáltalán, sokan haltak meg? (Egyáltalán, mi az, hogy „sok“?) E kérdések megtárgyalása önmagában is nagyon hasznos és előre viszi az egészségről, egészségügyről való közgondolkodást.

Megválaszolandó kérdések övezik a magyar koronavírus halálozásokat

Személyes meggyőződésem, hogy az ilyen jellegű elemzések, a hazai koronavírusos halálozások mögött fellelhető okok, mélyben fekvő tényezők, a járványkezelés erényeinek és hibáinak feltárása erős eszközünk a lakosság egészségének, a népegészségügy állapotának javítására.

Gondolatok a védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanság megértéséről, és a saját portánk előtt söprögetésről

Megelőlegezem írásom egyik központi állítását: komoly fenntartásaim vannak e kommunikáció működőképességét illetően (ironikus módon ráadásul leginkább pont azon csoportok elérésében, amire gyakran kifejezetten szánják). Miért, nem stimmelnek a fenti kijelentések? De, stimmelnek. Csak ennek nem túl sok köze van ahhoz a problémához, hogy miért van ennyire jelen a védőoltásokkal kapcsolatos bizonytalanság és a védőoltás-ellenesség.

Gondolatok a magyar kórházi ágyszám-, betegforgalmi- és halálozási adatok elemzéséről, és néhány egészségpolitikai megjegyzés ezek ürügyén

A magyar egészségügyi rendszerrel, ezen belül is a fekvőbeteg-ellátással foglalkozó írások, döntések, viták visszatérő kérdése az ágyszám-csökkentések, kórházbezárások ügye. Engem – mezei állampolgárként és a magyar egészségügyben dolgozó emberként is – mindig érdekelt ez a kérdés, többé-kevésbé én is követtem ezeket a vitákat, olvastam ezeket az írásokat, és volt véleményem is, de egy ponton felmerült bennem, hogy lehet-e erről a kérdésről adatok alapján is nyilatkozni? Megpróbálhat-e az ember tényekre alapozva, ha nem is perdöntő választ adni (mert ez nagyon sokszor értékválasztás kérdése is), de legalábbis támpontot szerezni?

Gondolatok az Országos Meteorológiai Szolgálat vezetőinek kirúgása kapcsán

Kérdezhetné mindenekelőtt az olvasó, hogy nekem egyáltalán mi közöm ehhez az egészhez? Egyszerű mezei állampolgárként van véleményem (kutatóként pláne), de elképzelhető, hogy emiatt önmagában még nem ragadtam volna tollat. Az érdekes azonban az, hogy a történet itt két részre ágazik el, és bár a meteorológiához semmi közöm, de valamilyen formában mindkét szál érint.

Kapcsolat
E-mail címem: tamas.ferenci@medstat.hu.